sexta-feira, fevereiro 22, 2013

Hino Órfico 16: Hera


<Ἥρης> θυμίαμα ἀρώματα.

Κυανέοις κόλποισιν ἐνημένη, ἀερόμορφε,
Ἥρα παμβασίλεια, Διὸς σύλλεκτρε μάκαιρα,
ψυχοτρόφους αὔρας θνητοῖς παρέχουσα προσηνεῖς,
ὄμβρων μὲν μήτηρ, ἀνέμων τροφέ, παντογένεθλε·
χωρὶς γὰρ σέθεν οὐδὲν ὅλως ζωῆς φύσιν ἔγνω·  (5)
κοινωνεῖς γὰρ ἅπασι κεκραμένη ἠέρι σεμνῶι·
πάντων γὰρ κρατέεις μούνη πάντεσσί τ' ἀνάσσεις
ἠερίοις ῥοίζοισι τινασσομένη κατὰ χεῦμα.
ἀλλά, μάκαιρα θεά, πολυώνυμε, παμβασίλεια,
ἔλθοις εὐμενέουσα καλῶι γήθοντι προσώπωι. (10)

De Hera, fumigação: ervas aromáticas

No escuro seio do mar assentada, aeriforme,
Hera rainha de tudo, venturosa consorte de Zeus,
nutriz de almas que oferece brisas suaves aos mortais,
mãe das chuvas, nutriz dos ventos, progênie de tudo:
sem ti não se vê em absolutamente nada a natureza da vida,
pois, misturada ao ar insigne, estás em tudo;
sobre tudo imperas, apenas tu rege todas as coisas,
agitando as águas em rajadas de ar.
Eia, venturosa deusa de muitos nomes, rainha de tudo,
prouvera venhas benfazeja, com alegria no belo rosto.

[Tradução: Rafael Brunhara]



quinta-feira, fevereiro 21, 2013

Hino Órfico 15: Zeus

<Διός>, θυμίαμα στύρακα.

Ζεῦ πολυτίμητε, Ζεῦ ἄφθιτε, τήνδε τοι ἡμεῖς
μαρτυρίαν τιθέμεσθα λυτήριον ἠδὲ πρόσευξιν.
ὦ βασιλεῦ, διὰ σὴν κεφαλὴν ἐφάνη τάδε θεῖα,
γαῖα θεὰ μήτηρ ὀρέων θ' ὑψηχέες ὄχθοι
καὶ πόντος καὶ πάνθ', ὁπόσ' οὐρανὸς ἐντὸς ἔταξε· (5)
Ζεῦ Κρόνιε, σκηπτοῦχε, καταιβάτα, ὀμβριμόθυμε,
παντογένεθλ', ἀρχὴ πάντων πάντων τε τελευτή,
σεισίχθων, αὐξητά, καθάρσιε, παντοτινάκτα,
ἀστραπαῖε, βρονταῖε, κεραύνιε, φυτάλιε Ζεῦ·
κλῦθί μου, αἰολόμορφε, δίδου δ' ὑγίειαν ἀμεμφῆ (10)
εἰρήνην τε θεὰν καὶ πλούτου δόξαν ἄμεμπτον.

De Zeus, fumigação: estoraque

Zeus muito honrado, Zeus imperecível; nós, aqui,
ofertamos esta prece e testemunho expiatório!
Ó rei, por tua fronte brilha tudo o que é divino:
a deusa mãe Terra [Gaia], os cimos altíssonos dos montes
e do mar todo,  assim como ordena o interior do céu.  (5)
Zeus Crônio, rei cetrado dos raios, de coração brutal,
progênie de tudo, princípio de tudo, fim de tudo,
movedor da terra, acrescedor, purificador, movedor de tudo,
fulgurante, trovejante e relampeante Zeus criador!
Ouve-me, mutante forma, dá-me saúde impecável, (10)
paz divina e a fama irrepreensível da riqueza.

[Tradução: Rafael Brunhara]


quarta-feira, fevereiro 20, 2013

Hino Órfico 14: Reia

Ῥέας, θυμίαμα ἀρώματα.

Πότνα Ῥέα, θύγατερ πολυμόρφου Πρωτογόνοιο,
† ἥτ' ἐπὶ ταυροφόρον † ἱερότροχον ἅρμα τιταίνεις,
τυμπανόδουπε, φιλοιστρομανές, χαλκόκροτε κούρη,
μῆτερ Ζηνὸς ἄνακτος Ὀλυμπίου, αἰγιόχοιο,
πάντιμ', ἀγλαόμορφε, Κρόνου σύλλεκτρε μάκαιρα, (5)
οὔρεσιν ἣ χαίρεις θνητῶν τ' ὀλολύγμασι φρικτοῖς,
παμβασίλεια Ῥέα, πολεμόκλονε, ὀμβριμόθυμε,
ψευδομένη, σώτειρα, λυτηριάς, ἀρχιγένεθλε,
μήτηρ μέν τε θεῶν ἠδὲ θνητῶν ἀνθρώπων·
ἐκ σοῦ γὰρ καὶ γαῖα καὶ οὐρανὸς εὐρὺς ὕπερθεν (10)
καὶ πόντος πνοιαί τε· φιλόδρομε, ἀερόμορφε·
ἐλθέ, μάκαιρα θεά, σωτήριος εὔφρονι βουλῆι
εἰρήνην κατάγουσα σὺν εὐόλβοις κτεάτεσσι,
λύματα καὶ κῆρας πέμπουσ' ἐπὶ τέρματα γαίης.

De Reia, fumigação: ervas aromáticas.

Senhora Reia, filha do multiforme Primogênito [Protógono],
puxas um carro †tauriforme† de sacras rodas,
som de tambores, amante do delírio, donzela de brônzeo clangor,
mãe de Zeus soberano do Olimpo e portador da égide
de todas as honras, esplêndida forma, venturosa consorte de Crono, (5)
te alegras nas montanhas e nos apavorantes alaridos dos mortais,
Reia rainha de tudo, coração brutal no tumulto da guerra,
falaz salvadora, árbitra primeva,
mãe dos deuses e dos homens mortais.
Pois vem de ti tanto a terra quanto o amplo e alto céu, (10)
o mar e os ventos: aeriforme sempre em movimento.
Vem, venturosa deusa, com benévolos desígnios
trazes a salvação,a paz e afortunadas riquezas,
enviando a mácula e a morte cruel para os confins da terra.

[Tradução: Rafael Brunhara]

Hino Órfico 13: Cronos

<Κρόνου>, θυμίαμα στύρακα.


Ἀιθαλής, μακάρων τε θεῶν πάτερ ἠδὲ καὶ ἀνδρῶν,
ποικιλόβουλ', ἀμίαντε, μεγασθενές, ἄλκιμε Τιτάν,
ὃς δαπανᾶις μὲν ἅπαντα καὶ αὔξεις ἔμπαλιν αὐτός,
δεσμοὺς ἀρρήκτους ὃς ἔχεις κατ' ἀπείρονα κόσμον,
αἰῶνος Κρόνε παγγενέτωρ, Κρόνε ποικιλόμυθε, (5)
Γαίης τε βλάστημα καὶ Οὐρανοῦ ἀστερόεντος,
γέννα, φυή, μείωσι, Ῥέας πόσι, σεμνὲ Προμηθεῦ,
ὃς ναίεις κατὰ πάντα μέρη κόσμοιο, γενάρχα,
ἀγκυλομῆτα, φέριστε· κλύων ἱκετηρίδα φωνὴν
πέμποις εὔολβον βιότου τέλος αἰὲν ἄμεμπτον. (10)

Viçoso sempre, pai dos venturosos deuses e dos homens,
astuciador límpido de magna força, bravo Titã,
tu mesmo, que a tudo consomes e novamente fazes crescer,
inquebráveis os grilhões que deténs no cosmo sem fim,
eterno Cronos pai de todos, Cronos de variado falar, (5)
rebento da Terra [Gaia] e do Céu[Urano]constelado,
és a geração, o crescimento e o fim, marido de Reia, insigne Prometeu,
que habitas em todas as partes do cosmo, rei ancestral,
de curvo pensar, o melhor! Atendendo a minha súplice voz,
envias um fim de vida bem afortunado, para sempre impecável. (10)

[Tradução: Rafael Brunhara]


Hino Órfico 12: Héracles

<Ἡρακλέος>, θυμίαμα λίβανον.


Ἥρακλες ὀμβριμόθυμε, μεγασθενές, ἄλκιμε Τιτάν,
καρτερόχειρ, ἀδάμαστε, βρύων ἄθλοισι κραταιοῖς,
αἰολόμορφε, χρόνου πάτερ, † ἀίδιέ τε † ἐύφρων,
ἄρρητ', ἀγριόθυμε, πολύλλιτε, παντοδυνάστα,
παγκρατὲς ἦτορ ἔχων, κάρτος μέγα, τοξότα, μάντι, (5)
παμφάγε, παγγενέτωρ, πανυπέρτατε, πᾶσιν ἀρωγέ,
ὃς θνητοῖς κατέπαυσας ἀνήμερα φῦλα διώξας,
εἰρήνην ποθέων κουροτρόφον, ἀγλαότιμ[ον],
αὐτοφυής, ἀκάμας, γαίης βλάστημα φέριστον,
πρωτογόνοις στράψας βολίσιν, μεγαλώνυμε Παιών, (10)
ὃς περὶ κρατὶ φορεῖς ἠῶ καὶ νύκτα μέλαιναν,
δώδεκ' ἀπ' ἀντολιῶν ἄχρι δυσμῶν ἆθλα διέρπων,
ἀθάνατος, πολύπειρος, ἀπείριτος, ἀστυφέλικτος·
ἐλθέ, μάκαρ, νούσων θελκτήρια πάντα κομίζων,
ἐξέλασον δὲ κακὰς ἄτας κλάδον ἐν χερὶ πάλλων (15)
πτηνοῖς τ' ἰοβόλοις κῆρας χαλεπὰς ἐπίπεμπε.

De Héracles, fumigação: olíbano

Héracles de coração brutal, magna força, bravo titã,
braço forte, indomável que floresce em jogos de força,
mutante forma, pai do tempo [Khronos] perpétuo e benévolo,
inefável de coração feroz, todo poderoso a quem muito rogam,
com um peito onipotente, de grande poder, arqueiro, profeta,
onívoro, pai de todos, sublime, auxiliador de tudo,
quem pelos mortais caçou e pôs fim às raças selvagens,
nutridor que deseja a paz, de esplêndidas honras,
incansável gerado por si mesmo, melhor rebento da Terra [Gaia],
lançando relâmpagos primogênitos, Peã de nome magno,
sobre a tua cabeça suportas a Aurora e a noite negra,
e teus doze trabalhos são famosos de leste a oeste.
Imortal, muito experienciado, infinito e imperturbável:
Vem, venturoso, traz todos os feitiços contra as doenças,
expulsa a perdição terrível brandindo nas mãos a clava,
e dispara aladas flechas venenosas contra a Morte cruel [kêres].

[Tradução: Rafael Brunhara]

terça-feira, fevereiro 19, 2013

Hino Órfico 11: Pan

<Πανός>, θυμίαμα ποικίλα.


Πᾶνα καλῶ κρατερόν, νόμιον, κόσμοιο τὸ σύμπαν,
οὐρανὸν ἠδὲ θάλασσαν ἰδὲ χθόνα παμβασίλειαν
καὶ πῦρ ἀθάνατον· τάδε γὰρ μέλη ἐστὶ τὰ Πανός.
ἐλθέ, μάκαρ, σκιρτητά, περίδρομε, σύνθρονε Ὥραις,
αἰγομελές, βακχευτά, φιλένθεε, ἀστροδίαιτε, (5)
ἁρμονίαν κόσμοιο κρέκων φιλοπαίγμονι μολπῆι,
φαντασιῶν ἐπαρωγέ, φόβων ἔκπαγλε βροτείων,
αἰγονόμοις χαίρων ἀνὰ πίδακας ἠδέ τε βούταις,
εὔσκοπε, θηρητήρ, Ἠχοῦς φίλε, σύγχορε νυμφῶν,
παντοφυής, γενέτωρ πάντων, πολυώνυμε δαῖμον,(10)
κοσμοκράτωρ, αὐξητά, φαεσφόρε, κάρπιμε Παιάν,
ἀντροχαρές, βαρύμηνις, ἀληθὴς Ζεὺς ὁ κεράστης.
σοὶ γὰρ ἀπειρέσιον γαίης πέδον ἐστήρικται,
εἴκει δ' ἀκαμάτου πόντου τὸ βαθύρροον ὕδωρ
Ὠκεανός τε πέριξ † ἐν ὕδασι † γαῖαν ἑλίσσων (15)
ἀέριόν τε μέρισμα τροφῆς, ζωοῖσιν ἔναυσμα,
καὶ κορυφῆς ἐφύπερθεν ἐλαφροτάτου πυρὸς ὄμμα.
βαίνει γὰρ τάδε θεῖα πολύκριτα σαῖσιν ἐφετμαῖς·
ἀλλάσσεις δὲ φύσεις πάντων ταῖς σαῖσι προνοίαις
βόσκων ἀνθρώπων γενεὴν κατ' ἀπείρονα κόσμον. (20)
ἀλλά, μάκαρ, βακχευτά, φιλένθεε, βαῖν' ἐπὶ λοιβαῖς
εὐιέροις, ἀγαθὴν δ' ὄπασον βιότοιο τελευτὴν
Πανικὸν ἐκπέμπων οἶστρον ἐπὶ τέρματα γαίης.

De Pan, fumigação variada.

A Pan poderoso eu invoco, pastor, o todo do cosmo,
e a celeste, marinha, subterrânea rainha de tudo,
e o fogo imortal: todos são parte de Pan.
Vem, venturoso, lépido errante, entronado com as Horas,
caprípede báquico que ama o delírio divino, que vive sob as estrelas (5)
e tange a harmonia do cosmo com uma divertida canção,
auxiliador das fantasias e dos terríveis temores dos mortais,
que se alegra em nascentes, entre cabreiros e boiadeiros,
de agudo olhar, caçador, amante de Eco, que dança com as Ninfas,
que tudo produz,que a tudo engendraste, nume de muitos nomes, (10)
imperador do cosmo, acrescedor,lucífero, frutuoso Peã,
que se alegra nos antros, de pesada ira, um verdadeiro Zeus de Chifres!
Em ti é que tem suporte o chão da terra sem fim,
cedem as profundas águas do infatigável mar
e o Oceano em volta envolvendo a terra †em água†. (15)
Nutriente porção de ar, a centelha dos seres vivos,
das alturas o olhar elevado do levíssimo fogo.
Por tuas ordens vem essa inúmera e divina separação,
por tua providência, alteras a natureza de todas as coisas,
e alimentas a raça dos homens no cosmo sem fim. (20)
Eia, venturoso, báquico que ama o delírio divino, vem para
as sacratíssimas libações, concede à minha vida um bom termo,
enviando o furor de Pan para os confins da terra.

[Tradução: Rafael Brunhara]

Hino Órfico 10: Natureza [Physis]


[Φύσεως], θυμίαμα ἀρώματα.

Ὦ Φύσι, παμμήτειρα θεά, πολυμήχανε μῆτερ,
οὐρανία, πρέσβειρα, πολύκτιτε δαῖμον, ἄνασσα,
πανδαμάτωρ, ἀδάμαστε, κυβερνήτειρα, παναυγής,
παντοκράτειρα, † τιτιμενέα πανυπέρτατε πᾶσιν
ἄφθιτε, πρωτογένεια, παλαίφατε, κυδιάνειρα, (5)
ἐννυχία, πολύτειρε, σελασφόρε, δεινοκαθέκτι,
ἄψοφον ἀστραγάλοισι ποδῶν ἴχνος εἱλίσσουσα,
ἁγνή, κοσμήτειρα θεῶν ἀτελής τε τελευτή,
κοινὴ μὲν πάντεσσιν, ἀκοινώνητε δὲ μούνη,
αὐτοπάτωρ, ἀπάτωρ, ἐρατή, † πολύγηθε, μεγίστη, (10)
εὐάνθεια, πλοκή, φιλία, πολύμικτε, δαῆμον,
ἡγεμόνη, κράντειρα, φερέσβιε, παντρόφε κούρη,
αὐτάρκεια, δίκη, Χαρίτων πολυώνυμε πειθώ,
αἰθερία, χθονία καὶ εἰναλία μεδέουσα,
πικρὰ μέν φαύλοισι, γλυκεῖα δὲ πειθομένοισι, (15)
πάνσοφε, πανδώτειρα, κομίστρια, παμβασίλεια,
αὐξιτρόφος, πίειρα πεπαινομένων τε λύτειρα.
πάντων μὲν σὺ πατήρ, μήτηρ, τροφὸς ἠδὲ τιθηνός,
ὠκυλόχεια, μάκαιρα, πολύσπορος, ὡριὰς ὁρμή,
παντοτεχνές, πλάστειρα, πολύκτιτε, † ποντία δαῖμον, (20)
ἀιδία, κινησιφόρε, πολύπειρε, περίφρων,
ἀενάωι στροφάλιγγι θοὸν ῥύμα δινεύουσα,
πάνρυτε, κυκλοτερής, ἀλλοτριομορφοδίαιτε,
εὔθρονε, τιμήεσσα, μόνη τὸ κριθὲν τελέουσα,
σκηπτούχων ἐφύπερθε βαρυβρεμέτειρα κρατίστη, (25)
ἄτρομε, πανδαμάτειρα, πεπρωμένη, αἶσα, πυρίπνους,
ἀίδιος ζωὴ ἠδ' ἀθανάτη τε πρόνοια·
πάντα σύ ἐσσι, ἄνασσα· σὺ γὰρ μούνη τάδε τεύχεις.
ἀλλά, θεά, λίτομαί σε † σὺν εὐόλβοισιν † ἐν ὥραις
εἰρήνην ὑγίειαν ἄγειν, αὔξησιν ἁπάντων. (30)

[Da Natureza], fumigação: ervas aromáticas

Ó Natureza, deusa mãe de todos, mãe de muitos engenhos, 
celeste, anciã soberana, nume que muito engendra; 
a tudo subjuga sem ser subjugada, governadora oniluzente, 
onipotente, † suprema entre todos. 
Imperecível, primogênita legendária, glorificada,  (5)
da noite e constelada, luzidia difícil de conter,
bem torneado rastro silente no girar dos ciclos,
pura magistrada dos Deuses, perfeita e imperfeita,
partilhada por todos, só tu de nada partilhas,
pai de si mesma e sem pai, amável, muito alegre, magna, (10)
bem flórea tecelã, amiga, repleta de misturas, hábil,
hegêmone, senhora vital, donzela toda nutriz,
a autossuficiente Justiça [Dike]e a Persuasão de muitos nomes das Graças,
Guardiã etérea, terrestre e marinha,
acerba aos vis, doce aos que te obedecem, (15)
em tudo sábia, em tudo dadivosa, nutriente rainha de tudo;
fruticosa, árbitra opima dos maturescentes frutos.
Tu és o pai de tudo, e a mãe; és  nutriente e nutriz,
rápida parteira, venturosa de muitas sementes, o ímpeto das Estações [Horas],
artificiosa, plasmadora, nume dos mares que muito engendra. (20)
Perpétua e movedora, muito experienciada e prudente,
turbilhonando em semprefluentes remoinhos o seu ágil fluir,
toda fluida, circular, sempre alternante forma,
preciosa de belo trono, só tu distinta e perfeita,
rainha cetrada das alturas, tonitruante poderosa, (25)
imperturbável que a tudo subjuga, destinada sina, ignívoma,
vida perpétua e providente imortal:
Tu és tudo isso, soberana, pois apenas tu fazes tudo!
Eia, deusa, suplico-te em hora bem afortunada:
traz  saudável paz, e o crescimento de todas as coisas. (30)


[Tradução: Rafael Brunhara]



quinta-feira, fevereiro 14, 2013

Hino Órfico 9: Lua [Selene]


[Εἰς Σελήνην]; θυμίαμα ἀρώματα.

Κλῦθι, θεὰ βασίλεια, φαεσφόρε, δῖα Σελήνη,
ταυρόκερως † Μήνη, νυκτιδρόμε, ἠεροφοῖτι,
ἐννυχία, δαιδοῦχε, κόρη, εὐάστερε, Μήνη,
αὐξομένη καὶ λειπομένη, θῆλύς τε καὶ ἄρσην,
αὐγάστειρα, φίλιππε, χρόνου μῆτερ, φερέκαρπε, [5]
ἠλεκτρίς, βαρύθυμε, καταυγάστειρα, † νυχία,
πανδερκής, φιλάγρυπνε, καλοῖς ἄστροισι βρύουσα,
ἡσυχίηι χαίρουσα καὶ εὐφρόνηι ὀλβιομοίρωι,
λαμπετίη, χαριδῶτι, τελεσφόρε, νυκτὸς ἄγαλμα,
ἀστράρχη, τανύπεπλ', ἑλικοδρόμε, πάνσοφε κούρη, [10]
ἐλθέ, μάκαιρ', εὔφρων, εὐάστερε, φέγγεϊ τρισσῶι
λαμπομένη, σώζουσα νέους ἱκέτας σέο, κούρη.

[Para Selene]; fumigação: ervas aromáticas. 

Ouve-me, divina rainha lucífera, deusa Selene,
tauricorne  † Mene, notívaga, errante aérea,
da noite, dadófora, donzela, astro bom, Mene,
crescente e minguante, feminina e masculina,
luzente que ama cavalos, mãe do tempo [Khronos], frutífera, [5]
ambarina, de coração pesado, reluzente † na noite,
onividente que ama a vigília, florescente de belas estrelas,
que se agrada no repouso e na riqueza da noite.
a brilhadora caridosa, perfectiva, joia da noite,
princesa das estrelas, de longo véu, circunvaga, a donzela em tudo sábia. [10]
Vem, venturosa, benévola, astro bom, com tríplice fulgor
brilhante salva teus novos suplicantes, donzela.

[Tradução: Rafael Brunhara]

Hino Órfico 8: Sol [Hélio]

[Εἰς Ἥλιον], θυμίαμα λιβανομάνναν.

Κλῦθι μάκαρ, πανδερκὲς ἔχων αἰώνιον ὄμμα,
Τιτὰν χρυσαυγής, Ὑπερίων, οὐράνιον φῶς,
αὐτοφυής, ἀκάμας, ζώιων ἡδεῖα πρόσοψι,
δεξιὲ μὲν γενέτωρ ἠοῦς, εὐώνυμε νυκτός,
κρᾶσιν ἔχων ὡρῶν, τετραβάμοσι ποσσὶ χορεύων, (5)
εὔδρομε, ῥοιζήτωρ, πυρόεις, φαιδρωπέ, διφρευτά,
ῥόμβου ἀπειρεσίου δινεύμασιν οἶμον ἐλαύνων,
εὐσεβέσιν καθοδηγὲ καλῶν, ζαμενὴς ἀσεβοῦσι,
χρυσολύρη, κόσμου τὸν ἐναρμόνιον δρόμον ἕλκων,
ἔργων σημάντωρ ἀγαθῶν, ὡροτρόφε κοῦρε, (10)
κοσμοκράτωρ, συρικτά, πυρίδρομε, κυκλοέλικτε,
φωσφόρε, † αἰολόδικτε, φερέσβιε, κάρπιμε Παιάν,
ἀιθαλής, ἀμίαντε, χρόνου πάτερ, ἀθάνατε Ζεῦ,
εὔδιε, πασιφαής, κόσμου τὸ περίδρομον ὄμμα,
σβεννύμενε λάμπων τε καλαῖς ἀκτῖσι φαειναῖς, (15)
δεῖκτα δικαιοσύνης, φιλονάματε, δέσποτα κόσμου,
πιστοφύλαξ, αἰεὶ πανυπέρτατε, πᾶσιν ἀρωγέ,
ὄμμα δικαιοσύνης, ζωῆς φῶς· ὦ ἐλάσιππε,
μάστιγι λιγυρῆι τετράορον ἅρμα διώκων·
κλῦθι λόγων, ἡδὺν δὲ βίον μύστηισι πρόφαινε. (20)

[Ao Sol]. Fumigação: Incenso em pó. 

Ouve-me, venturoso, onividente de olhos eternos,
Titã de áureo cintilar,Hipérion, luz celeste,
incansável gerado por si mesmo, doce visão aos vivos,
à esquerda engendraste a Aurora, à direita a Noite,
tempera as Estações [Horas] dançando com tuas quadrigas; (5)
corredor, silvante, flâmeo de fúlgidos olhos, condutor do carro,
guiando entre rugentes turbilhões sem fim
aos pios leva o bem e aos ímpios, a cólera;
de áurea lira, detém o curso harmonioso do cosmo,
é quem aponta atos de valor, é o jovem que nutre as Horas; (10)
imperador do cosmo, chilreante, correndo como fogo, circunvolvente,
Lucífero, de aparência vária, vital, frutuoso Peã,
viçoso sempre, límpido, pai do Tempo [Khronos], Zeus imortal,
claro, luz de todos,  olho circundante do cosmo,
a se extinguir e a brilhar em luzentes lindos raios. (15)
Exemplo de justiça [Dikaiosyne], amigo das águas, senhor do cosmo,
guardião da lealdade, sempre supremo, auxiliador de todos,
olho da justiça [Dikaiosyne], luz da vida; ó cavaleiro,
com estridente açoite impelindo a tua quadriga,
ouve minhas palavras, e mostra a doce vida aos iniciados.  (20)

[Tradução: Rafael Brunhara]