domingo, abril 26, 2015

Hino Órfico 57: Hermes Ínfero [Hermes Kthônios]

Ἑρμοῦ Χθονίου;, θυμίαμα στύρακα.

Κωκυτοῦ ναίων ἀνυπόστροφον οἶμον ἀνάγκης,
ὃς ψυχὰς θνητῶν κατάγεις ὑπὸ νέρτερα γαίης,
Ἑρμῆ, βακχεχόροιο Διωνύσοιο γένεθλον
καὶ Παφίης κούρης, ἑλικοβλεφάρου Ἀφροδίτης,
ὃς παρὰ Περσεφόνης ἱερὸν δόμον ἀμφιπολεύεις,
αἰνομόροις ψυχαῖς πομπὸς κατὰ γαῖαν ὑπάρχων,
ἃς κατάγεις, ὁπόταν μοίρης χρόνος εἰσαφίκηται
εὐιέρωι ῥάβδωι θέλγων † ὑπνοδώτειρα πάντα,
καὶ πάλιν ὑπνώοντας ἐγείρεις· σοὶ γὰρ ἔδωκε {τιμὴν}
τιμὴν Φερσεφόνεια θεὰ κατὰ Τάρταρον εὐρὺν
ψυχαῖς ἀενάοις θνητῶν ὁδὸν ἡγεμονεύειν.
ἀλλά, μάκαρ, πέμποις μύσταις τέλος ἐσθλὸν ἐπ' ἔργοις.


Do Hermes Ínfero, fumigação: estoraque

Habitante da senda sem volta, Cocito fatal,
tu que guias sob os ínferos a alma mortal,
Hermes, nascido do delirante dançador Dioniso
e Páfia, a donzela Afrodite de vivazes olhos;
tu, que guardas o sagrado palácio de Perséfone,
de condenadas almas condutor, auxílio sob a terra
que as leva para baixo na hora da morte,
com feitiços de teu sagrado cetro a todos dás o sono,
e os despertas outra vez dos sonhos; honra
deu-te a Deusa Perséfone sob o amplo Tártaro:
guiar o caminho para almas eternas dos mortais.
Vamos, venturoso! Peço,envies nobre fim aos trabalhos dos iniciados!

[Tradução:Rafael Brunhara]

Nenhum comentário: